Különböző termesztési módszerek (beltéri, üvegházi és kültéri)

A kendert már régóta termesztik a szabadban. Valójában ez az egyik legrégebbi mezőgazdasági növény.

A beltéri termesztés viszont viszonylag új keletű, kevesebb mint egy évszázada létezik.

Ugyanez igaz az üveg alatti termesztésre is, amely viszonylag új keletű.

A kendertermesztés terén a legtöbb előrelépés a beltéri termesztés korszakában történt, és a technológia fejlődése lehetővé tette, hogy bővítsük a növényről szerzett ismereteinket.

De melyek az egyes termesztési módszerek előnyei?

Természetes környezet Vs ellenőrzött környezet

A környezet a legfontosabb tényező a sikeres termés szempontjából.

A beltéri termesztés előnye, hogy a termesztőnek lehetősége van a környezet szabályozására.

A hőmérséklet, a fényforrások, a C02-termelés és a páratartalom szabályozása mind hozzájárul egy stabil élőhely kialakításához, amely lehetővé teszi a növények számára, hogy a "külső" zavarok kockázata nélkül a lehető legjobban fejlődjenek.

A természetes környezet beltéri visszaállítása azonban bonyolult lehet, különösen, ha a kártevők (molyok, pókok, szúnyogok stb.) elleni védekezésről van szó.

Az üvegházak a kendertermesztés új trendje is. Az olcsó szerkezetnek, a beltérihez képest kevesebb fénynek és szellőzésnek köszönhetően a termesztők egész évben, szinte bármilyen földrajzi szélességen betakaríthatnak.

Az üvegházban a világítás manipulálásának és a napfény mellett mesterséges fény hozzáadásának lehetősége az elsődleges előny. A tenyészidőszak meghosszabbítható az őszi és téli időszakra is, ha a borult napokon hosszabb ideig hagyjuk égve a fényeket, hogy kompenzáljuk a rövidebb nappalokat.

De nem csak az energia mennyiségének növeléséről van szó. Egy jól megtervezett üvegházi környezet éjszaka vagy kora tavasszal is a kinti alacsony hőmérséklet felett marad. A hideg évszakban az üvegház könnyen fűthető. Ez a mikroklíma olyan rugalmasságot biztosít, amely sem a beltéri, sem a kültéri termesztésnél nem található meg.

A napsugarak felmelegítik a levegőt és a talajt, míg az átlátszó falak optimális, szabályozható szinten tartják a páratartalmat és a hőt az üvegházban.

A kültéri termesztéshez viszont a növénynek megfelelő klíma szükséges, azaz jó napsütés, meleg nappalok, enyhe éjszakák és alacsony páratartalom.

Költségkülönbségek a beltéri, üvegházi és kültéri termesztés között

Mindhárom termesztési mód jelentős kezdeti költségeket igényel.

A kendertermesztéssel foglalkozó vállalkozásban a munkaerőköltségek attól függően változnak, hogy a növényt beltéren, üvegházban vagy kültéren termesztik.

A beltéri kertben évente több termés is lehet, és mindig van mit csinálni: metszés, rácsozás, öntözés, etetés stb.

A szabadban viszont általában csak egy termés van egy évben. Egy nagy szabadtéri ültetvényen a betakarításig talán csak négy emberre van szükség, ellentétben a beltéri termesztéssel, amely több embert igényel.

A beltéri termesztés magas költségei az egész éves betakarítással és az erősebb, általában jobb minőségű terményekkel térülnek meg.

Az üvegházi termesztés esetében az áramköltségek alacsonyabbak, mint egy beltéri termesztőhelyiség esetében. Ennek ellenére a termés általában egyenletesebb, mint a beltéri vagy kültéri termesztésnél.

Ami a szabadtéri termesztést illeti, az emelkedő energiaköltségek és az egyre növekvő kereslet miatt ez kiváló alternatívának tűnik, mivel lehetővé teszi, hogy minőségi termékeket kínáljunk nagyon kedvező áron.

Kender minősége

A beltéri termesztés hírneve a csúcsminőségű termékek előállításáról szól.
A környezet ellenőrzésének és a nemesítés felgyorsításának lehetősége új, többféle és változatos érzékszervi profillal rendelkező fajták létrehozásához vezetett.
A magas szintű CO2 bevezetése ösztönzi a rügyek növekedését, amelyeknek nem kell küzdeniük a széllel és az esővel, vagy bármilyen természeti elemmel, amely károsíthatja őket.

A szabadban a virágok talán nem néznek ki tökéletesen, de aromájuk és hatásuk nem kevésbé marad meg.

Valójában egyesek a szabadban termesztett biokendert jobban kedvelik, mint a beltérben termesztett kendert.

Nem tűnik alaptalannak az az elképzelés, hogy a terroir ugyanolyan fontos, mint a bor esetében, hogy a növény magáévá teszi a környezet jellemzőit.

Most már csak annyit kell tennie, hogy saját maga ítélkezik.

Felkészülni, felkészülni, kender !!!!