A CBD-virágok nedvességtartalma: miért nem árul el mindent a feltüntetett érték?
|
|
Olvasási idő 4 perc
A kosár üres
Folytassa a vásárlást0 cikk
Még 69,00 €, és a szállítás ingyenes!
Már megvásárolt: cigarettapapír + minták
|
|
Olvasási idő 4 perc
TARTALOM
Néha látsz egy nedvességtartalmat feltüntetve egy CBD-virágon, és azt gondolod, hogy ezzel el van intézve a dolog. De valójában nem így van! Elmagyarázom neked, mit jelentenek ezek a két különböző mérési érték.
A nedvességtartalom a növényi anyagban található vízmennyiséget jelenti, amelyet általában a teljes tömeg százalékában fejeznek ki.
Egy 10 %-os nedvességtartalommal rendelkező CBD-virág tehát – az alkalmazott elemzési módszertől függően – 100 g anyagban körülbelül 10 g vizet tartalmaz. De ez a víz nem feltétlenül áll teljes egészében ugyanolyan formában rendelkezésre.
Egy része szorosan kötődhet a növény összetevőihez. Egy másik része viszont könnyebben mobilizálható. Pontosan ebben az összefüggésben válik érdekesé a ví z aktivitás fogalma.
A nedvességtartalom elsősorban arra a kérdésre ad választ: „Mennyi víz van összesen ebben a virágban?”
A víz aktivitása inkább azt jelzi, hogy ebből a vízből mekkora mennyiség áll rendelkezésre reakciókban való részvételre, illetve a mikroorganizmusok általi felhasználásra.
Vigyázzunk arra is, hogy ne keverjük össze a relatív páratartalmat és a víztartalmat.
A relatív páratartalom, amelyet gyakran RH-val (relative humidity) jelölnek, a levegőben jelen lévő vízpára mennyiségét fejezi ki ahhoz a maximális mennyiséghez viszonyítva, amelyet a levegő egy adott hőmérsékleten képes magában tartani.
Képzelj el egy zárt edényt, amelyben egy CBD-virág van. A virág és az edényben lévő levegő fokozatosan cserélnek nedvességet, amíg egyensúlyba nem kerülnek. A levegő ekkor egy bizonyos egyensúlyi relatív páratartalommal rendelkezik, amelyet gyakran ERH-nak (equilibrium relative humidity) neveznek.
Ez az érték a víz aktivitásához kapcsolódik: aw = ERH / 100. Így egy 0,60-as vízaktivitás 60%-os egyensúlyi relatív páratartalomnak felel meg.
De a 60%-os relatív páratartalom ≠ a virág 60%-os nedvességtartalma. Az első érték a levegővel való kapcsolatot írja le. A második pedig a termékben jelen lévő vízmennyiséget jelzi.
A kifejezés szaknyelvnek tűnik, de az elv meglehetősen egyszerű. A vízaktivitást általában „aw” jelöléssel jelölik. Értéke 0 és 1 között mozog, és a termékben lévő víz termodinamikai rendelkezésre állását méri.
Minél magasabb az aw-érték, annál többvíz áll rendelkezésre bizonyos kémiai, enzimatikus vagy biológiai reakciókhoz. És pontosan ez az, ami az élelmiszer- és gyógyszeripari tartósítási szakembereket érdekli.
Egy virágnak tehát lehet bizonyos teljes víztartalma anélkül, hogy ez a víz teljes mértékben felvehető lenne. Az „aw” érték így kiegészítő információt nyújt a puszta nedvességtartalom százalékos értékéhez képest.
Ennek az értéknek a méréséhez egy mintát helyeznek egy zárt kamrába. A készülék az egyensúly elérése után megméri a levegő relatív páratartalmát, majd kiszámítja a vízaktivitást.
Ez egy olyan fizikai mérés, amely eltér a víztartalom egyszerű meghatározásától.
A rendelkezésre álló víz különösen bizonyos mikroorganizmusok szaporodásának lehetőségét befolyásolja. Minél nagyobb a víz aktivitása, annál kedvezőbbé válhatnak a feltételek bizonyos baktériumok, élesztők vagy penészgombák számára.
A levegőnek, a fénynek és a hőmérsékletnek való kitettség, valaminta csomagolás fontossága a virágok és gyanták tárolásában szintén meghatározza ezeknek a mikroorganizmusoknak a kialakulásának valószínűségét.
Tegyük fel most, hogy két virág nedvességtartalma pontosan 10 %. Azt gondolhatnád, hogy ezeknek feltétlenül azonosak a tárolási körülményeik, de ez nem feltétlenül így van.
Az, hogy a víz hogyan oszlik el és kötődik meg a növényi szövetekben, eltérő lehet. Ezért a vízzel kapcsolatos aktivitásuk is különböző lehet.
Ez az élelmiszer-tudományban jól ismert jelenség, miszerint két, hasonló víztartalmú termék vízaktivitása eltérő lehet.
Egy CBD-virág esetében ez azt jelenti, hogy a nedvességtartalom százalékos értéke önmagában nem ad teljes képet a helyzetről. Nem ad közvetlen információt sem a víz rendelkezésre állásáról, sem a termék mikrobiológiai stabilitásáról.
Éppen ezért egyes szakemberek a páratartalom mérését az aw-érték mérésével egészítik ki.
A virág csomagolása után is fontos marad a környezete.
A légmentes csomagolás korlátozza a külső környezettel való nedvességcserét, de ha a virágot nem megfelelő víztartalommal csomagolják be, akkor még a leghatékonyabb csomagolás sem képes utólag orvosolni a problémát.
A virág és a csomagolásban lévő levegő közötti egyensúly a tárolási körülményektől függ. Így egy meleg környezetben tárolt termék nem viselkedik pontosan úgy, mint ugyanaz a termék, amelyet mérsékelt hőmérsékleten tárolnak. A fény és az oxigén is hozzájárulhat bizonyos vegyületek idővel történő lebomlásához.
A tárolás tehát egy láncolat: a virág állapota a csomagoláskor + a csomagolás + a hőmérséklet + a páratartalom + a tárolási idő.