A kender: a biológiai sokféleség szempontjából hasznos növény
|
|
Olvasási idő 5 perc
TARTALOM
Mi lenne, ha egy olyan növény, amelyet rosttartalmáról és kannabinoidjairól ismerünk, a mezőgazdaság számára is előnyös lenne? A CBD-tartalmú kender csökkentheti bizonyos termelési tényezők igénybevételét, gyorsan beboríthatja a talajt, és helyet kaphat a vetésforgóban. Nézzük át tehát együtt a helyzetet!
Emlékezetes dolgok
- A kender gyorsan benő a talajt, és képes felvenni a versenyt a gyomnövényekkel, ami csökkentheti a gyomirtószerek használatát.
- Beépíthető a mezőgazdasági vetésforgóba, és hozzájárulhat a növénytermesztés diverzifikálásához.
- Víz- és műtrágyaigénye változó marad.
Egy olyan növény, amely kevés teret hagy a gyomoknak
A fajtától, a vetéssűrűségtől és a termesztési körülményektől függően a növények gyorsan kitölthetik a sorok közötti teret. A levelek ekkor a rendelkezésre álló fény nagy részét elnyelik, míg a lombozat korlátozza a talajra jutó fény mennyiségét.
A gyomok számára ez nem igazán ösztönzi a megtelepedést. Agrárkutatások szerint a kender olyan növény, amely jól képes felvenni a versenyt a gyomokkal, és bizonyos körülmények között kevés vagy egyáltalán nem igényel gyomirtó szert.
A gyomnyomás a talajtól, az éghajlattól, a fajtától, az ültetési sűrűségtől és a gazdálkodási gyakorlatoktól függ. Egy jól megtelepedett növényállománynak nem feltétlenül ugyanazok a igényei, mint egy olyan parcellának, ahol a kelés nehezen megy.
A kender tehát hozzájárulhat a gyomok terjedésének visszaszorításához, de nem jelent csodaszer minden nemkívánatos növény ellen.
A gyökerek a felszín alatt is dolgoznak
Ha egy kendermezőt nézel, leginkább a hosszú szárakat és a leveleket látod. De hadd emlékeztesselek rá, hogy a föld alatt is rengeteg dolog történik.
A kender gyökérzete jelentős mélységig nyúlhat , és hozzájárulhat a talajjal való kölcsönhatások kialakulásához. Mint minden növénykultúra esetében, a gyökerek kiválasztmányaik és maradványaik révén szerves anyagot juttatnak a talajba, ami hozzájárul a növény és a talajszervezetek közötti anyagcseréhez.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a kender automatikusan „regenerálja” bármelyik parcellát. Ugyanakkor beépítése egy diverzifikált mezőgazdasági rendszerbe hozzájárulhat a talaj hatékonyabb kezeléséhez. A vetésforgóval kapcsolatos kutatások éppen azt mutatják, hogy a növénytermesztés diverzifikálása elősegíti a gyökerek, a mikroorganizmusok és a talaj szerves anyagai közötti kölcsönhatásokat.
A kender helyet kap a vetésforgóban
A vetésforgó azt jelenti, hogy egy adott parcellán az évszakok során különböző növényfajok követik egymást. Ez a változatosság lehetővé teszi a tápanyagfelvétel, a gyökérzet és az egyes kártevők vagy kórokozók által gyakorolt nyomás változtatását.
A kender beilleszthető a gabonafélékkel vagy hüvelyesekkel történő vetésforgóba. Az ajánlások a termesztett kender fajtájától, a régiótól és a termelési céloktól függően változnak.
És mi van a beporzókkal?
Ez egy érdekes kérdés, főleg ha a biológiai sokféleségről van szó.
A kender egy szélporzó növény, vagyis pollenjét elsősorban a szél terjeszti. A hímvirágok bőségesen termelnek pollent, míg a nőivarú növények hordozzák azokat a virágzatokat, amelyek a kannabinoidjaik miatt keresettek, és amelyekből a híres CBD-virágok készülnek.
A kender tehát nem hasonlítható össze olyan növénykultúrával, amelynek virágai kifejezetten arra szolgálnak, hogy nektárral vonzzák a méheket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy kendermezőnek semmilyen vonzereje ne lenne a rovarok számára.
Az ipari kenderhez kapcsolódó ízeltlábú-közösségekről készült tanulmány kimutatta, hogy a növénykultúra különböző rovarcsoportoknak adhat otthont, és hogy jelenléte a mezőgazdasági tájakon hozzájárulhat a rendelkezésre álló élőhelyek sokféleségéhez.
Mennyi vízre van valójában szüksége a kendernek?
Néha azt hallani, hogy a kendernek nagyon kevés vízre van szüksége, de ez nem teljesen igaz.
A vízszükséglet a fajtától, az éghajlattól, a talaj típusától, a hőmérséklettől és a növekedési ciklus hosszától függően változik. Ismert, hogy Európában a kender vízszükséglete a szezon során körülbelül 500–700 mm, amely a helyi körülményektől függően jelentősen változhat.
A kendernek a gyökerezés során és bizonyos növekedési szakaszokban elegendő vízre van szüksége. Miután gyökérzete kellően kifejlődött, viszonylag szárazabb időszakokat is képes elviselni, de ez a képesség is a fajtától és a környezeti feltételektől függ. Például a mediterrán régiókban ezért öntözésre lehet szükség.
És mi a helyzet a műtrágyákkal és a növényvédő szerekkel?
Ugyanez a logika vonatkozik a termelési tényezőkre is. A kender jól képes felvenni a versenyt a gyomnövényekkel, ami csökkentheti a gyomirtók használatát, de tápanyagigénye nem nulla.
A nitrogén, a foszfor és a kálium mind szerepet játszanak a növény növekedésében, és a szükségletek a termés rendeltetésétől (rost, mag vagy kannabinoidok) függően változnak. A talaj, az éghajlat és a fajta szintén befolyásolják a szükségleteket.
A célszerű műtrágyázás tehát a talaj ismeretével kezdődik. Az, hogy rendszeresen több műtrágyát juttatunk a talajba, még nem jelenti azt, hogy jobb termést érünk el.
A termesztés típusa is szerepet játszik a növény igényeiben. A rosttermelésre szánt növénynek nem pontosan ugyanazok az agronómiai céljai, mint a kannabinoidokban gazdag virágok termesztésére szánt növénynek. Figyelembe kell venni továbbá a termesztés modernitását és a kendertermesztés terén megvalósult innovációkat is.
Ami a növényvédő szereket illeti, bizonyos termesztéseknél a gyomokkal szembeni természetes versenynek és a kender gyors növekedési képességének köszönhetően a kezelések alkalmazása korlátozott mértékben is elegendő lehet.
A cikk szerzője Benjamin Poirel-Nadal
A természetes jólét és a többszörösen értékes növények iránti szenvedélyem miatt már évek óta vizsgálom a CBD és különböző formáinak előnyeit.
A célom? Hogy világos információkat, őszinte véleményeket és gyakorlati tanácsokat osszak meg Önnel, amelyek segítenek Önnek abban, hogy a CBD-t magabiztosan és nyugodtan integrálja mindennapi életébe.
