Hogyan védik a termelők a kendert peszticidek nélkül?
|
|
Olvasási idő 5 perc
A kosár üres
Folytassa a vásárlást0 cikk
Még 59,00 €, és a szállítás ingyenes!
Már megvásárolt: cigarettapapír + minták
|
|
Olvasási idő 5 perc
TARTALOM
Talán úgy képzeled el a peszticidmentes termesztést, mint egy olyan termesztést, amely kiszolgáltatva van a rovaroknak. A valóságban azonban a termelők számos megoldással rendelkeznek a növényeik védelmére. Megelőzés, megfigyelés, biológiai sokféleség és biológiai védekezés – elmagyarázom, hogyan segítik ezek a módszerek a kártevők visszaszorítását anélkül, hogy a CBD-növényeket rendszeresen kezelni kellene.
Mielőtt megvédenénk egy növénykultúrát, először is tudnunk kell, mitől kell megvédeni.
A kendert – a fajtától, az éghajlattól és a termesztési körülményektől függően – különböző rovarok és atkák támadhatják meg.
A levéltetvek a leggyakoribb kártevők közé tartoznak. A növények nedvét szívják, és nagy számban előfordulva gyengíthetik a fiatal hajtásokat.
A tetranikák, az apró atkák, különösen kedvelik a meleg és száraz körülményeket. Jelenlétük apró elszíneződéseket okozhat a leveleken, és a fertőzés előrehaladtával a levelek kiszáradásához vezethet.
A hernyók különböző károkat okoznak. Közvetlenül a leveleket, néha pedig a növény egyéb részeit fogyasztják el. Bizonyos lepkefajok a kenderre rakják le petéiket, így lárváik közvetlenül a növényeken fejlődnek ki.
A levéltetvek, amelyek kis méretükről és fehér színükről ismerhetők fel, szintén a növényi nedvet szívják ki.
De az, hogy néhány rovart észlelünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy be kell avatkozni. A peszticidmentes termesztés során az a cél is, hogy a kártevők populációját elfogadható szinten tartsuk.
A legjobb stratégia gyakran az, amelymegakadályozza, hogy egy probléma elhatalmasodjon.
Már a telek kiválasztása is nagy szerepet játszik. A megfelelő talaj, a jó vízelvezetés és a megfelelő légáramlás hozzájárulnak a palánták számára kedvező feltételek megteremtéséhez.
A vetésforgó szintén a mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok közé tartozik. Ugyanazon faj ismételt termesztése ugyanazon a helyen elősegítheti az adott növénykultúrához kapcsolódó bizonyos szervezetek elszaporodását.
A palánták körüli növényzet kezelése is bizonyos egyensúlyt igényel. Bizonyos növények menedéket nyújthatnak a kártevőknek, de a teljesen növényzet nélküli parcellák sem feltétlenül előnyösebbek. Éppen ellenkezőleg, a szabályozott növényi sokféleség elősegítheti a hasznos szervezetek jelenlétét.
A megfelelő kultúra nagyban függ a felügyelettől.
A termesztők rendszeresen ellenőrizhetik a CBD-növény leveleit, szárait és virágait, hogy felismerjék a problémák első jeleit (rovarok, peték, harapásnyomok, hálók, elszíneződések vagy deformációk).
A megfigyelőcsapdák segítségével bizonyos repülő rovarok is felismerhetők, és nyomon követhető a populációjuk alakulása.
Ez a megfigyelés lehetővé teszi, hogy a reakciót a valós helyzethez igazítsuk.
A hasznos szervezetek a mezőgazdaság számára hasznos élőlények, elsősorban azért, mert hozzájárulhatnak a kártevők populációinak szabályozásához.
A katicabogár a legismertebb példa. Bizonyos fajok – különösen lárvaállapotban – nagy mennyiségű levéltetvet fogyasztanak.
A zöldlégyek is érdekesek. Lárváik főként levéltetvekkel és apró, puha testű rovarokkal táplálkoznak.
Egyes ragadozó poloskák különböző kártevőket támadhatnak meg, míg a ragadozó atkákat bizonyos káros atkák ellen alkalmazzák. A Phytoseiulus nemzetségbe tartozó fajokról például ismert, hogy a sárga atkák ellen alkalmazzák őket.
Vannak olyan parazitoidok is, különösen bizonyos kis darazsak. Ezek a kártevő rovarokba vagy azokra rakják le petéiket. Utódjaik fejlődése végül a gazdaszervezet halálát okozza.
A gazda arra is törekedhet, hogy kedvező környezetet teremtsen számukra. A sövények, virágos sávok, méztermelő növények és menedékhelyek táplálékot és menedéket nyújthatnak a különböző élőlényeknek.
A kender biológiai sokfélesége a beporzóknak is hasznára válik, és hozzájárul egy változatosabb mezőgazdasági ökoszisztéma kialakulásához.
A megfelelő ültetési sűrűség elsősorban a levegő áramlását segíti elő. A túl sűrű növényzet nedves mikroklímát teremthet, ami bizonyos problémák kialakulását elősegíti.
A túlzott vízmennyiség, a rossz vízelvezetés vagy a túl változékony körülmények gyengíthetik a palántákat. Ezért a vízgazdálkodás is fontos.
Ugyanez vonatkozik a műtrágyázásra is. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellátás segít elkerülni bizonyos növekedési egyensúlyhiányokat, és a túlzott műtrágyázás nem jelenti azt, hogy a növény ellenállóbb lesz.
A szerszámok megfelelő tisztítása és a súlyosan fertőzött növényi részek gyors eltávolítása hozzájárulhat a probléma terjedésének megakadályozásához.
A peszticidmentes termesztés nem jelenti azt, hogy nincs védelem.
Ha a kártevők száma túl nagyra nő, a termelés típusától és az alkalmazandó szabályoktól függően több módszer is szóba jöhet. Elvégezhető a fertőzött részek mechanikus eltávolítása, csapdák vagy fizikai akadályok alkalmazása, illetve fokozott biológiai védekezés is.
Egyes termékek bizonyos előírások szerint – különösen az ökológiai mezőgazdaságban – szintén engedélyezettek lehetnek. Ez tehát nem jelenti azt, hogy a „peszticidmentes” és az „ökológiai” kifejezések szigorúan szinonimák lennének.
Az elképzelés lényege, hogy a teljes termés szisztematikus kezelése helyett inkább a célzott és arányos beavatkozást részesítsük előnyben.
A kender peszticidek nélküli védelme végső soron sok figyelmet igényel .
A gazda több tényezőre is hatással van (a parcellaválasztás, a vetésforgó, a vízgazdálkodás, a műtrágyázás, a növényállomány figyelemmel kísérése és a biológiai sokféleség megőrzése). A hasznos szervezetek kiegészítik ezt a rendszert azzal, hogy természetes módon szabályozzák bizonyos kártevők számát.
Nem arra törekszünk, hogy a parcellán egy rovar se legyen, hanem egy élő növényállományt szeretnénk, amely egyszerre ad otthont kártevőknek, ragadozóknak, beporzóknak és számos más élőlénynek.