A legfrissebb adatok a kendertermesztés szénlábnyomáról
|
|
Olvasási idő 4 perc
TARTALOM
A kendert gyakran környezetbarát növényként emlegetik, de mit mutatnak valójában a legfrissebb adatok? A szén-dioxid-megkötés, az alacsony termelési inputok és a terméshozam tekintetében bemutatom azokat a rendelkezésre álló adatokat, amelyek segítségével jobban megérthetjük ennek a növénynek .
Emlékezetes dolgok
A kender növekedése során hektáronként körülbelül 9–15 tonna szén-dioxidot képes megkötni.
Termesztése általában kevesebb peszticidet, műtrágyát és vizet igényel, mint egyes ipari növénykultúrák.
A teljes szénlábnyom a kender feldolgozásától és a termékek végső felhasználásától is függ.
A kender szénlábnyoma felkelti a figyelmet
Gyorsan növő növény
A kender nagy érdeklődést vált ki a fenntartható mezőgazdaságról szóló vitákban, kezdve gyors növekedése. A kender néhány hónap alatt akár több méter magasra is megnőhet.
Ez a gyors növekedés lehetővé teszi a növény számára, hogy nagy mennyiségű szén-dioxidot a légkörből.
A rendelkezésre álló tudományos becslések szerint egy hektár kender körülbelül 9–15 tonna CO2-t képes megkötni növekedési időszakában. Ez a képesség meghaladja számos hagyományos mezőgazdasági növényét.
Ez az egyik oka annak, hogy a kendert néha a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó mezőgazdasági stratégiákban érdekes növénykultúraként emlegetik.
Viszonylag rövid mezőgazdasági ciklus
A kender termesztési ciklusa szintén meglehetősen rövid. A legtöbb régióban a növényt körülbelül 4–5 hónap alatt termesztik és betakarítják.
Ez a viszonylag rövid időtartam lehetővé teszi a gazdák számára, hogya kender beépítését a vetésforgóba. A vetésforgó hozzájárul a talaj termékenységének megőrzéséhez és bizonyos, az egykultúrás gazdálkodással kapcsolatos problémák csökkentéséhez. A gyors életciklus azt is jelenti, hogy a növény rövid, de intenzív időszak alatt köt meg szén-dioxidot.
A kender szén-dioxid-megkötésével kapcsolatos legfontosabb adatok
Hektáronkénti szén-dioxid-megkötés
A kutatók által vizsgált első mutató egy növénykultúra szén-dioxid-felvételi képességét méri.
A kender esetében a leggyakrabban szereplő becslések szerint ez a megkötés 9 és 15 tonna CO2 között becsülik hektáronként a növekedés során. Ez a teljesítmény több tényezővel magyarázható.
A növény nagy mennyiségű biomasszát, azaz növényi anyagot termel. Emellett mély gyökérrendszerrel is rendelkezikmély gyökérrendszerrel , amely elősegíti a tápanyagok felvételét és a szén-dioxid talajban való tárolását.
A felszívott szén egy része a növény szálaiban, szárában és magjaiban marad tárolva.
Ez a tulajdonság magyarázza, miért vizsgálják a kendert gyakran az olyan növénykultúrákkal kapcsolatos kutatásokban, , amelyek hozzájárulhatnak a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez.
Összehasonlítás más mezőgazdasági növénykultúrákkal
Ha különböző mezőgazdasági növényeket hasonlítunk össze, a kender gyakran jó eredményeket ér el.
Egyes becslések szerint például a kender hektáronként 9 és 15 tonna közötti mennyiségű CO2-t képes megkötni hektáronként, míg olyan növények, mint a kukorica vagy a pamut, általában sokkal kevesebbet kötnek meg.
Ezek az adatok természetesen az éghajlati viszonyoktól, a talaj minőségétől és a gazdálkodási gyakorlatoktól függően változnak, de azt mutatják, hogy a kender környezetvédelmi szempontból érdekes lehetőségeket rejt magában.
A közvetlen összehasonlításokkal azonban óvatosan kell bánni. Egy növénykultúra teljes szénlábnyoma nem csupán a növekedés során megkötött szén-dioxid-mennyiségtől függ.
Egy olyan növénykultúra, amely viszonylag kevés termelési tényezőt igényel
Sok esetben kevesebb peszticid
Egy másik fontos tényező aszénlábnyomát a mezőgazdasági inputok felhasználása is befolyásolja.
A termelési tényezők közé tartoznak többek között a növényvédő szerek, a gyomirtók és a műtrágyák. Gyártásuk és felhasználásuk üvegházhatású gázok kibocsátásával járhat.
A kender természeténél fogva ellenáll számos kártevőnek. Emellett gyorsan növekszik, ami korlátozza a versenyt bizonyos gyomnövényekkel. Sok esetben a gazdák így csökkenthetik a peszticidek használatát.
Mérsékelt vízfogyasztás
Egyes ipari növényekhez, például a pamuthoz képest a kender általában kevesebb öntözést igényel. Mély gyökérzete lehetővé teszi számára, hogy a talajban található vizet viszonylag hatékonyan hasznosítsa.
A kender szerepe az alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagokban
A szén-dioxid-megkötés a termékekben
A kender környezeti hatása attól is függ, hogy a betakarítás után mit csinálnak a növényből.
Amikor a kenderrostok felhasználásra kerülnek fenntartható anyagok gyártásához használják, a növekedés során megkötött szén egy része ezekben a termékekben marad tárolva.
Ez különösen igaz bizonyos kenderalapú építőanyagokra. Legújabb kutatások szerint egyes anyagok, például a kenderbeton, nagyon alacsony, sőt bizonyos körülmények között akár negatív szén-dioxid-mérleggel is rendelkezhetnek.
Egy rendkívül sokoldalú növény
A kendernek van még egy előnye: a növény szinte minden része felhasználható.
A rostokat textilipari vagy bioalapú anyagok előállításához használják. A magokat élelmiszeripari célokra lehet felhasználni. A virágokból nyert CBD wellness-termékekben használják fel, különösen a CBD kivonására.
Ez a sokoldalúság lehetővé teszi a keletkező biomassza nagy részének hasznosítását. Ha a növényt teljes mértékben kihasználják, a végtermékre jutó környezeti hatás csökkenthető.
A cikk szerzője Benjamin Poirel-Nadal
A természetes jólét és a többszörösen értékes növények iránti szenvedélyem miatt már évek óta vizsgálom a CBD és különböző formáinak előnyeit.
A célom? Hogy világos információkat, őszinte véleményeket és gyakorlati tanácsokat osszak meg Önnel, amelyek segítenek Önnek abban, hogy a CBD-t magabiztosan és nyugodtan integrálja mindennapi életébe.
